Luca-napi babonák

A legjelentősebb decemberi asszony ünnep a Luca napja,az év legrövidebb napja:"szent Lucának híres napja a napot rövidre szabja."
Ehhez a naphoz kötődik a nagyon híres Luca széke,amit Luca naptól karácsonyig készítettek,hogy utánna ráálva meglássák a boszorkányokat.A lányoknak,asszonyoknak ilyenkor tilos volt ilyenkor dolgozni.Számos történet volt amely arról szólt,hogy büntette meg Luca azokat akik megszegte a fogadalmakat,és szőni,fonni,varrni,vagy mosni mertek az ő ünnepén.luca büntetésből kóccá változtatta a fonalat,fonó asszonyhoz hajlítja az orsót,bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak.A Luca-alakoskodó fehér leplet hord,arca elé vagy fejére szitát tesz.Ellenőrzi a fiatalokat,a lustákat megszégyeníti.

Luca pogácsa:Pogácsákat készíttek,és mindenki választott még sütés előtt.Tollat tettek a pogácsákra,és úgy tették be sülni,és akié meg perzselődött,az közeli halálra számíthatott.

Luca cédula:egy-egy férfinevet írtak fel 12 db cédulára,és ebből mindennap tűzbe dobtak egyet,és amelyik utoljára maradt az mutatta meg a jövendőbeli nevét.

Luca hagyma:félbevágtak hat vöröshagymát,kiszedték a közepét.Egymás mellé sorba raktak 12 fél hagymát ,sót szórtak rá,és attól függően,hogy melyik mennyi levet eresztett,következtettek a 12 hónap csapadékosságára.

Luca kalendárium:Luca napjától számított 12 napon keresztül megfigyelték az időjárást,és ebből következtettek a következő év 12 hónapjának időjárására.

Luca búza:a gazdasszony búzát csíráztatott egy tányérban,meleg helyen,mely ha karácsonyra szárba szökkent,jó termésre számíthattak.

Ki volt Szent Luca?

Szent Luca k.u 304 körül élt Syracusában Szicília szigetén,előkelő családjával.egy alkalommal alkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához,remélve a gyógyulást.Itt álmába jelent meg a szent,és hívta,hogy jelentkezzen az égi seregbe.Mikor felébredt édesanyja már nem volt beteg. Luca kérte,anyját ne adják őt férjhez,mert ő már Krisztus jegyese.Az elhagyott vőlegény azonban ebbe nem tudott beletörődni,és feljelentette Pascasius fejedelemnél a kereszténnyé lett lányt. A fejedelem a bálványok előtti áldozatok bemutatására akarta kényszerítteni Lucát,de mivel ez nem sikerült,elakarta vitetni a bordélyházba,hogy ártatlanságát megrontsák,de még ötven igavonó barom sem tudta elvonszolni.Végül máglyán égették el,de addig nem égették a lángok,míg az imáját elnem mondta. Luca ünnepe a középkorban vált kultusszá.Védőszentje lett a vakoknak,utcanőknek és a menyasszonyoknak. Luca napján mulatságot is tartottak a fonóba,ott volt a falu fiatalsága,ettek-ittak mulattak.Sötétedéskor,fehér lepedőben,kormos arcal mentek a fiúk a lányokat riogatni.

Miért hívják szaloncukornak a karácsonyi édességet?

Szaloncukrot már a 19.sz.ban készítették a cukrászok,de édesség igazából a század fordulón lett divatos. A reformkorban-francia minta nyomán jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba azaz a szalon,ahol karácsonyfát állítottak,így lett a fán lévő díszes csomagolt csemege neve szaloncukor.A cukorka neve a német salonzukerl szóból ered.Egy francia-magyar szakács vállalkozó,Hegyesi József 1891-ben A legújabb házi czukrászat címmel megjelent könyvében 17 féle cukrot ír le,mint pl "szalon-ananász czukorkák,szaloncréme-bonbonok,szalon-pisztáz-czukorkák" A budapesti Vendéglátóipari Múzeumban találhatunk a régi szaloncukor készítéséről tárgyi emlékeket is,mint pl a rojtozó gépet,amellyel a szaloncukor papírját lehetett rojtozni. A pozitív formákat átszitált rozslisztbe mártották,és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony cukrot.Amikor a cukor megdermedt és megszáradt,kivették és becsomagolták. A papírra angyalkát ragasztottak,és már lehetett is a karácsonyfára akasztani.Persze nem mindenki engedhette meg magának,hogy csillogó cukrászdába vegyen szaloncukrot a fára,ezért sokan otthon készítették a csemegét.Ha van időnk mi is készíthetünk házi szaloncukrot a karácsonyfára.

Új divat-e a karácsonyi vásár?

A karácsonyi vásár már a középkorban is fellelhető volt.Nyugat európában jelentősebb városában már ekkor voltak piacok,amelyek az advent első napján nyíltak,és december 24.ig tartott a vásár.
Ezen szokás kialakulása bölcsőjének a német városok,Hamburg,Berlin,Regensburg,Essen,München,de legfőképpen Nünberg tekinthető.

A fenn maradt adatok szerint,nünberg főterén már az 1310-es évektől sátrakat,bódékat állítottak fel a környék kézművesei,és a század közepétől már pékek,mézeskalácsosok,kosárkötők,bölcsőfaragók,csipkeverők,aranyművesek,és mindenekelött a nünbergi játékkészítő mesterek megrendezték az évvégi nagyvásárt.

Nagy volt a sürgés-forgás,mert nem csak a helyi kereskedők,de más vidéki kereskedő,és lkos megfordult a nagy téren.A vásári forgatagban már akkor is gondoskodtak a finomságokról.

Hány gyertyát és hová?

A koszorúra már raktunk négyet,de ne elégedjünk meg ennyivel,nézzünk körül a lakásba ,biztos találunk olyan helyet ahová biztonsággal elhelyezhetünk egy-két gyertyát. Egy kis gyertya kicsi lángja olyan érzelmi hatást válthat ki,mely gazdagítja életünket.Mai zaklatott világban olyan mélyen elzárkózik,hogy nehéz utat találnia barátainkhoz szeretteinkhez. A gyertyák rendelkeznek azokkal a különleges tulajdonsággal,hogy megérintenek bennünk olyan bensőséges meghitt hangulatot teremtenek,talán egy-két könnycseppet is elővarázsolnak. Csoportosan sokkal hatásossabban festenek,mint önmagukban.Tegyünk meléjük fenyőágakat tobozokat,szalagokat.Látványos összképet hozhatunk létre,ha külömböző magasságú gyertyatartókat csoportosítunk egymás mellé. Elhelyezésénél ne feledkezzünk meg arról,hogy a nyílt láng mindig veszélyes.A gyúlékony anyagoktól legalább félméteres távolságba rakjuk.

Miként lett a szegények jótevője Szent Miklós

Patarában egy elszegényedett nemesember sehogy sem tudta adósságait kifizetni.Elköltötte három lánya hozományát is,és már a betevő falatot sem tudta nekik biztosítani.
Lányai ártatlanságát akarta áruba bocsátani,hogy pénzhez jsson.Mikor Miklós megtudta,mire készül az apa,megfogadta segít a védteleneken.
Egy éjszaka titokba a házukhoz lopódzott,és félig nyitott ablakon bedobott egy erszény aranyat a szobába a legidősebb testvér számára.Ezt még két éjszaka megismételte,hogy a másik két testvérnek is legyen hozománya.
Apa a harmadik éjszaka megleste a titokzatos adakozót.Miután felismerte,mindenkinek elhíresztelete a nevét és jótettét.
Azóta a hagyomány szerint Miklós teli zsákjával minden évben felkeresi a gyerekeket,és ha megérdemlik,telerakja cipőjüket sok-sok finomsággal.

Ki volt Szent Miklós?

Myra püspöke I.sz. 272 körül született Patara városában,amely ma Törökországban ,Anatóliában van,de régen a Római Birodalomhoz tartozott. Szülei a Miklós vagyis görögül Nikolasz nevet adták,aminek jelentése:nép vitéz,a győző. Nagybátya hatására lett pap,aki szintén egyházi vezető volt,Patara püspöke. A keresztényüldözéskor szent Miklós is fogság áldozata lett,és éheztették,kínozták,de kivégezni nem merték.A fogságból sikerült kiszabadulnia,de hamarosan 327 táján meghalt.Testét Myrában titokban temették el. 1087.-ig nyugodott itt békében,amikor is a várost török megtámadták,elfoglalták,és lerombolták.A legenda szerint ebbena z időben az itáliai Bari városában egy papnak álmában megjelent Szent Miklós,és kérte, hogy ereklyéit szállítsák oda.
Bari polgársága küldött is érte három hajót Myrába,ahol könnyen rátaláltakazelrejtett tetemekre,mivel azok csodás rózsaillatot árasztottak.
1087.május 9.-én értek vissza a hajók Bari,ahol a szent tiszteletére megkezdődött a S.Nikola templom építése,melynek oltárán aranykoprsóba helyezték el az ereklyét.
Tiszteletére rendkívül gyorsan terjedt,különösen Oroszországban.Nyugaton a 9-10.századtól keztek számára templomokat.Magyarországon valószínűleg közvetlenül bizáncból vette át a tiszteletét,nevét számos község,templom őrzi jelenleg is.
Szent Miklós a halászok,révészek,vizimolnárok és a folyóparti bencés apátságok védőszentje.

Miként lett a Szent Miklósból Mikulás?

Az európai népeknél kezdetben a Mikulás hosszú ősz szakállú,csuklyás földig érő köpönxeget viselő aggastyánként ábrázolták. A szent püspök a krampusz társaságában jelenik meg,aki az ördögöt jeleníti meg tréfásan.A kormos képű,fekete ruhás alak,rendszerint szarvakat is visel,zavart kelt,ijeszgeti a gyerekeket. Miklós azonban megszégyeníti,nem hagyja,hogy bántsa őket. Az 50-s években kezdett Amerikából átszivárogni a joviális,pirospozsgás,pocakos,mosolygós,rezes orrú, un. amerikai tipusú mikulás.Ruházata is megváltozott:rövid prémmel szegélyezett piros kabátot hord,és félhosszú csizmát. Ajándékozó kedve viszont változatlan.Hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik,a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek számára nem csak a Mikulás,de szánhúzó szarvasa is nagyon kedvelt. Egy amaeikai gyerekdal szerint testvérei csúfolták Rudolphot,a rénszarvast a piros orra miatt. a Mikulás azonban őt választotta maga mellé,és azóta együtt járját a világot,hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.

Ki volt Szent Borbála?

Szent Borbála a magyar középkor egyik legismertebb szentje és vértanúja volt.A 4.században élt Nikdémiában egy előkelő pogány úrnak,Dioscurosnak volt a lánya.
A szép okos Borbálát apja nagyon féltette a keresztény vallástól,ezért egy félreeső,magányos toronyba záratta.Borbála azonban levelet írt Origenes alexandriai bölcsnek,aki a keresztény hit hirdetője volt,és arra kérte,hogy ismertesse meg vele a keresztényhit tanításait.Origenes elküldte Bálint nevű papját,aki nem csak tanította hanem meg is keresztelte Borbálát.

Dioscuros megpróbált lánya kedvébe járni,és egy fűrdőházat épített neki,de a kivitelezés nem aratott osztatlen sikert.Borbála a meglévő két ablak mellé egy harmadikat vágatott,hogy a fürdő ablakai is a Szentháromságra emlékeztessék,és az ott található bálványszobrokat összetörte.

Apja féktelen haragjában megakarta ölni a lányt,akinek sikerült elmenekülnie a pusztába.Két pásztor visszahurcolta Borbálát a dühöngő Dioscuroshoz ,aki apjához méltatlanul megkínoztatta lányát,majd átadta császárnak,hogy ítélje halálra.

Ő a védőszentje a bányászoknak,tüzéreknek,váraknak,erödöknek.A Borbála-nap legfontosabb népi hagyománya, a Borbála-ág vágása,mely utal Szent Borbála szenvedésére.

A lányok ilyenkor cseresznye- vagy orgonaágat törnek,vízbe helyezik,s ha kizöldül,hamarosan férhez mennek.
A zöldág az élet jelképe,ősi szinbólum,de vallásos tartlma is van:az ártatlanság,a szüzesség,a kegyelmi állapot jelképe.
Délnyugat-Magyarorságon e napon tilos volt mindenféle női munka.Egyes helyeken a férfi vendég sem volt szívesen látott,mer elvitte a ház szerncséjét.

Készítsünk fűszerolajat.

Nagyon látványos ajándék lehet a fűszerolaj illetve ecet is.Ezt tanácsos néhény héttel elkészítteni karácsony elött,hogy kellően összeérjen.Savasságánál fogva az ecetnek kevesebb időre van szüksége. Az üzletekben nagyon mutatós díszüvegeket lehet kapni,de ha nem akarunk költeni erre,megfelel szebb,érdekes formájú borospalack,italosüveg.

Szerezzünk be ágas-bogas fűszereket,akár szárított akár friss formában is kiváló.A legjobb afriss kapor,tárkony,kakukkfű,bazsalikom,oregáno.Más fűszereket is használhatunk de ezek azok,amiket amik minden mennyiségben és minden arányba keverve,vagy külön-külön is finom,aromás ecetet adnak.

A fűszerecethez a bor-és az almaecet a legjobb, a fűszerolajhoz az olívaolaj,de használhatunk napraforgót is. A kimosott,száraz üvegbe ízlés szerint dobáljunk fokhagymagerezdeket,feketeborsot,mustármagot,chilipaprikát(ezt mértékkel)és óvatosan csúsztassuk beléjük a fűszerágacskákat. A kapor íze a legerősebb,ezért abból tegyünk a legkevesebbet.

Töltsük fel az üvegeket ecettel,vagy olajjal,és állítsuk őket napos ablakba,vagy fűtőtest fölé az ablakpárkányra. Arra vigyázzunk,hogy ne legyen se túl forró,se túl hideg helyen.
Az üvegeket parafa dugóval zárjuk le,és raffiával és az ünnepnek megfelelően díszitsük

Hogyan keveredik a hiedelem a hittel?

Az egyházi ünnepekhez különféle hiedelmek,babonák társulnak.Az Adventhez is kötödik egynéhány.Ebben az időszakban a leghosszabbak az éjszkák,és meglehetőse jó alkalmat ad a varázslásra.A rontások ellen azokat a szentek hívják segítségül akik a téli ünnepkörhöz tartoznak.
Ilyenek:András,Borbála,Luca stb..A Szenteket nemcsak az egyházi erényeikért tisztelték,de a néphit mágikus hatalmat is tulajdonított nekik.

-Az alföldön szokás volt,hogy hajnali misére való harangozáskor a lányok cukrot vagy mézet ettek,hogy ettől édes legyen a nyelvük,hogy minnél elöbb férjet édesgessenek magukhoz.

-Az ipoly mentén úgy tartották,hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.

-Salgótarján környékén az a hiedelem,hogy az Adventi hetekben tüzes emberek járnak a falvakban,akiknek a szájukból tűz árad.A néphit szerint az ilyen tüzes emberek ellen rózsafüzérrel lehet védekezni.

-Más vidékeken a fiatal lányok a harangkötél apró darabját fonták hajukba,hogy farsang idején sok kérő látogasson el hozzájuk.

Milyen az Adventi ablak?

• Az ablaknak nagy szerepe van az ünnepi előkészületekben,hiszen rajta keresztül figyelhetjük az otthon melegében üldögélve a természet változását,a zúzmarát,a havat,az ereszen lévő jégcsapokat.
• Ezért az ablak nem csak a külső fényforrás szobánkban de egy kicsit a természet szinpadának is tekinthető,feldíszítése hozzá tartozik a z ünnephez.Van ahol gyertyát tesznek az ablakba,vagy kisebb koszorúval díszítik.
• A függönyökre tűzhetünk kis piros vagy zöld masnikat,papírból kivágott angyalkákat,,de csillagokat is akaszthatunk az ablakba,népszerűsítve a Norvég szokásokat.Ha vannak gyerekek,biztosan örömmel segítenek.
• Az ablakra rögzített ablak díszek is nagyon elterjedtek.Ezeket is lehet készen kapni,de hatalmas vválaszték van ma már hobbyboltokban is.
• Ezekkel a készülődésekkel,gyermekeinknek is örömet ,boldogságot okozunk,és gyorsabbá tehetjük az ünnep eljövetelét.
• Ír jellegzetességvolt az ablakban elhelyezett gyertya,ami manapság a biztonságosabb gyertya alakú lámpa helyettesíti,bár kevesen tudják,hogy mi célt szolgált:az égő gyertya a hagyomány szerint segíti a vándort a sötétben,és egyuttal jelzi számára,hogy a házban szívesen látják.

Honnan ered az Adventi koszorú?

• A koszorú hagyomány az ősi időkbe nyúlik vissza,kapcsolatban áll a téli napforduló szokásival.vallási jellegét viszont új a 19 századból eredezhető.
• Első nyomait északon a keleti-tenger partvidékén,és a szigetvilágban találták meg,ahol a falusiak december elején réges régóta koszorút fontak fűzfavesszőből,és örökzölddel csavarták körül.Ez a szokás azután Európa más vidékein is meghonosodott.
• A gyűrű,a kör,a karikaés a koszorú mágikus jelek,az örökkévalóság,és a tökéletesség kifejezői.Ezért hitték őseink,hogy védekező varázslatra alkalmas tárgyak.
• A mai ismeretes adventi koszorú ötlete a 19.sz.-ból származik.Egy Hamburgi lelkész név szerint Johann Heinrich Wichern 1860.-ban otthona halljában a mennyezetre erősitett egy hatalmas csillárkoszorút,melyen 24 gyertya volt,minden adventi napra egy.
• hívei között hamar elterjedt ez a szokás,de az egyszerűség kedvéért már csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún,az első adventi vasárnapon egyet,másodikon már kettőt,és így tovább.
• Akkoriban nem voltak színes gyertyák,díszítésnek vörös,arany szallagokat kötöttek a gyertyákra,az élet és a fény jelképeivel.
• A mai koszorúk igazi ünnepi díszbe öltöztetik otthonainkat,és folytetják az ősi varázslat hagyományait.