Miért nevezték házasságsegítőnek Szent Andrást

Szent András házasságsegítő szentként való tiszteletéhez hozzájárul a téli napfordulós pogány hiedelem továbbélése is,miszerint az ilyen hosszú éjszaka a a szerelmi varázslások számára a legalkalmasabb.

Még ma is ismeretesek az olyan régi szokások,hogy a lányok este szilvásgombócot főznek,mindegyikbe beleraknak,egy-egy férfinevet tartalmazó papírt,s az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjük neve.

Más vidéken lefekvéskor elmondták a következő mondókát:"Párnámat rázom,Szent Andrást várom,kutassa meg a jövendőbeli párom!"Ezt követően pedig megálmodják ki lesz a párjuk.

Ismeretes,hogy ha a vánkos alá rejtett tükörbe éjfélkor belenéztek,megláthatják jövendőbelijük képét.András napon a lányok böjtöltek,csak 3 szem búzát ettek,három csepp vizet ittak,s akkor megálmodták,hogy ki lesz a férjük.

A felsoroltak közül csupán néhány lett említve,melynek vidékenként különféle változata maradt fent.

Ki volt Szent András

András apostol a görögországi Patraszban született Simon Péternek volt a testvére,Jézus tanítványai közé tartozott,hittérítő volt.Hittérítőként Galíciában és Kappadiában hirdette az evangéliumot.

Mikor visszatért térítőútjáról,megalapította és vezette a bizánci egyházat,de nem sokkal üldözői Akhaja Patre városában keresztre feszítették.András vértanúságára emlékezve a ferde keresztet ma is András keresztnek említik.

Emléknapja november 30.a 18 század végéig böjti nap volt.Sok népi hagyomány fűződik hozzá,melyek leginkább a lányok kérőjének megjövendőlését szolgálták.

A középkori Oroszországban András a különösen kedvelt szentek közé tartozott,innenterjedt el a tisztelete Magyarországon.

Számos település őrzi nevét:Andrásfalva,Békésszentandrás,Garamszentandrás,Mosonszentandrás.stb.

Milyen időt jósól Márton

A Márton nap nem marad ki a népi időjóslásból sem




" Ha jókedvű Márton kemény tél lesz." "Borús Márton,borongós tél lesz" "Márton-napi esőre fagy,szárasság" "Ha Mártonkor a lúd a jégen áll.karácsonykor sárban botorkál"

A téli időjárást a Márton-napi lúd csontjából is jósolták. A megsült liba melle csontjáról óvatosan lefejtik a húst,és szemügyre veszik a mellcsontot,hogy megjósolják belőle,milyen tél is lesz.:ha fehér a csontja kemény havas tél várható, ha pedig sötét,akkor latyakos,enyhe télre kell számítani.

Szent Márton

A kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt,nekünk magyaroknak pedig különösen kedves,mert 317 ben Savariában a mostani Szombathelyen született.
15 éves volt mikor besorozták a római hadseregbe,ahol kitünt a szívjóságával a betegek,szegények iránti részvételével is.

A legenda szerint Amiens városkapunál meglátott egy didergő koldust s annyira megsajnált,hogy levette köpenyét kettéhasította,és felét odaadta a rászorulónak.Ezután álmában megjelent jézus.

A látomás hatására,28 évesen elhagyta a katonai pályát,és megkeresztelkedett,és csatlakozott Poitiers püspökéhez aki hamarosan kisebb egyházi méltósággá nevezte ki.
Ezután hazatért,hogy a keresztény hitet terjessze de az új hitet csak édesanyja fogadta el.ezért elhagyta az országot és remetésbe vonult.

Később visszatért a franciaországi Poitiersbe,itt kolostort alapított.371-ben a nép püspökké választotta.
Emberszeretete,irgalmassága,jósága,egyszerűsége,igazságosága,és kiváló szólnoki tehetsége tette népszerűvé.

397 és 401 között halt meg Candesban,Tourshoz közel.
Csodatévő sírja a közéépkorban híres zarándokhely volt.Szenté avatása tisztelete után nem csak Franciaországban de német földön is és hazánkban is elterjedt.

Egyes források szerint szent istván az ő képével díszített zászlók alatt harcolt a besenyők ellen.Nevét számos település őrzi.Pl Bükkszentmárton.Dicsőszentmárton,Győr-szentmárton.

Mindenszentek

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

Mindenszentek

A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.
Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.

A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.

A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /

Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.

Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./

835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".

A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.

A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.