Miért hívják szaloncukornak a karácsonyi édességet?

Szaloncukrot már a 19.sz.ban készítették a cukrászok,de édesség igazából a század fordulón lett divatos. A reformkorban-francia minta nyomán jött divatba a polgári lakásokban a fogadószoba azaz a szalon,ahol karácsonyfát állítottak,így lett a fán lévő díszes csomagolt csemege neve szaloncukor.A cukorka neve a német salonzukerl szóból ered.Egy francia-magyar szakács vállalkozó,Hegyesi József 1891-ben A legújabb házi czukrászat címmel megjelent könyvében 17 féle cukrot ír le,mint pl "szalon-ananász czukorkák,szaloncréme-bonbonok,szalon-pisztáz-czukorkák" A budapesti Vendéglátóipari Múzeumban találhatunk a régi szaloncukor készítéséről tárgyi emlékeket is,mint pl a rojtozó gépet,amellyel a szaloncukor papírját lehetett rojtozni. A pozitív formákat átszitált rozslisztbe mártották,és az így keletkezett mélyedésbe öntötték a folyékony cukrot.Amikor a cukor megdermedt és megszáradt,kivették és becsomagolták. A papírra angyalkát ragasztottak,és már lehetett is a karácsonyfára akasztani.Persze nem mindenki engedhette meg magának,hogy csillogó cukrászdába vegyen szaloncukrot a fára,ezért sokan otthon készítették a csemegét.Ha van időnk mi is készíthetünk házi szaloncukrot a karácsonyfára.

Új divat-e a karácsonyi vásár?

A karácsonyi vásár már a középkorban is fellelhető volt.Nyugat európában jelentősebb városában már ekkor voltak piacok,amelyek az advent első napján nyíltak,és december 24.ig tartott a vásár.
Ezen szokás kialakulása bölcsőjének a német városok,Hamburg,Berlin,Regensburg,Essen,München,de legfőképpen Nünberg tekinthető.

A fenn maradt adatok szerint,nünberg főterén már az 1310-es évektől sátrakat,bódékat állítottak fel a környék kézművesei,és a század közepétől már pékek,mézeskalácsosok,kosárkötők,bölcsőfaragók,csipkeverők,aranyművesek,és mindenekelött a nünbergi játékkészítő mesterek megrendezték az évvégi nagyvásárt.

Nagy volt a sürgés-forgás,mert nem csak a helyi kereskedők,de más vidéki kereskedő,és lkos megfordult a nagy téren.A vásári forgatagban már akkor is gondoskodtak a finomságokról.

Hány gyertyát és hová?

A koszorúra már raktunk négyet,de ne elégedjünk meg ennyivel,nézzünk körül a lakásba ,biztos találunk olyan helyet ahová biztonsággal elhelyezhetünk egy-két gyertyát. Egy kis gyertya kicsi lángja olyan érzelmi hatást válthat ki,mely gazdagítja életünket.Mai zaklatott világban olyan mélyen elzárkózik,hogy nehéz utat találnia barátainkhoz szeretteinkhez. A gyertyák rendelkeznek azokkal a különleges tulajdonsággal,hogy megérintenek bennünk olyan bensőséges meghitt hangulatot teremtenek,talán egy-két könnycseppet is elővarázsolnak. Csoportosan sokkal hatásossabban festenek,mint önmagukban.Tegyünk meléjük fenyőágakat tobozokat,szalagokat.Látványos összképet hozhatunk létre,ha külömböző magasságú gyertyatartókat csoportosítunk egymás mellé. Elhelyezésénél ne feledkezzünk meg arról,hogy a nyílt láng mindig veszélyes.A gyúlékony anyagoktól legalább félméteres távolságba rakjuk.

Miként lett a szegények jótevője Szent Miklós

Patarában egy elszegényedett nemesember sehogy sem tudta adósságait kifizetni.Elköltötte három lánya hozományát is,és már a betevő falatot sem tudta nekik biztosítani.
Lányai ártatlanságát akarta áruba bocsátani,hogy pénzhez jsson.Mikor Miklós megtudta,mire készül az apa,megfogadta segít a védteleneken.
Egy éjszaka titokba a házukhoz lopódzott,és félig nyitott ablakon bedobott egy erszény aranyat a szobába a legidősebb testvér számára.Ezt még két éjszaka megismételte,hogy a másik két testvérnek is legyen hozománya.
Apa a harmadik éjszaka megleste a titokzatos adakozót.Miután felismerte,mindenkinek elhíresztelete a nevét és jótettét.
Azóta a hagyomány szerint Miklós teli zsákjával minden évben felkeresi a gyerekeket,és ha megérdemlik,telerakja cipőjüket sok-sok finomsággal.

Ki volt Szent Miklós?

Myra püspöke I.sz. 272 körül született Patara városában,amely ma Törökországban ,Anatóliában van,de régen a Római Birodalomhoz tartozott. Szülei a Miklós vagyis görögül Nikolasz nevet adták,aminek jelentése:nép vitéz,a győző. Nagybátya hatására lett pap,aki szintén egyházi vezető volt,Patara püspöke. A keresztényüldözéskor szent Miklós is fogság áldozata lett,és éheztették,kínozták,de kivégezni nem merték.A fogságból sikerült kiszabadulnia,de hamarosan 327 táján meghalt.Testét Myrában titokban temették el. 1087.-ig nyugodott itt békében,amikor is a várost török megtámadták,elfoglalták,és lerombolták.A legenda szerint ebbena z időben az itáliai Bari városában egy papnak álmában megjelent Szent Miklós,és kérte, hogy ereklyéit szállítsák oda.
Bari polgársága küldött is érte három hajót Myrába,ahol könnyen rátaláltakazelrejtett tetemekre,mivel azok csodás rózsaillatot árasztottak.
1087.május 9.-én értek vissza a hajók Bari,ahol a szent tiszteletére megkezdődött a S.Nikola templom építése,melynek oltárán aranykoprsóba helyezték el az ereklyét.
Tiszteletére rendkívül gyorsan terjedt,különösen Oroszországban.Nyugaton a 9-10.századtól keztek számára templomokat.Magyarországon valószínűleg közvetlenül bizáncból vette át a tiszteletét,nevét számos község,templom őrzi jelenleg is.
Szent Miklós a halászok,révészek,vizimolnárok és a folyóparti bencés apátságok védőszentje.

Miként lett a Szent Miklósból Mikulás?

Az európai népeknél kezdetben a Mikulás hosszú ősz szakállú,csuklyás földig érő köpönxeget viselő aggastyánként ábrázolták. A szent püspök a krampusz társaságában jelenik meg,aki az ördögöt jeleníti meg tréfásan.A kormos képű,fekete ruhás alak,rendszerint szarvakat is visel,zavart kelt,ijeszgeti a gyerekeket. Miklós azonban megszégyeníti,nem hagyja,hogy bántsa őket. Az 50-s években kezdett Amerikából átszivárogni a joviális,pirospozsgás,pocakos,mosolygós,rezes orrú, un. amerikai tipusú mikulás.Ruházata is megváltozott:rövid prémmel szegélyezett piros kabátot hord,és félhosszú csizmát. Ajándékozó kedve viszont változatlan.Hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik,a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek számára nem csak a Mikulás,de szánhúzó szarvasa is nagyon kedvelt. Egy amaeikai gyerekdal szerint testvérei csúfolták Rudolphot,a rénszarvast a piros orra miatt. a Mikulás azonban őt választotta maga mellé,és azóta együtt járját a világot,hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.

Ki volt Szent Borbála?

Szent Borbála a magyar középkor egyik legismertebb szentje és vértanúja volt.A 4.században élt Nikdémiában egy előkelő pogány úrnak,Dioscurosnak volt a lánya.
A szép okos Borbálát apja nagyon féltette a keresztény vallástól,ezért egy félreeső,magányos toronyba záratta.Borbála azonban levelet írt Origenes alexandriai bölcsnek,aki a keresztény hit hirdetője volt,és arra kérte,hogy ismertesse meg vele a keresztényhit tanításait.Origenes elküldte Bálint nevű papját,aki nem csak tanította hanem meg is keresztelte Borbálát.

Dioscuros megpróbált lánya kedvébe járni,és egy fűrdőházat épített neki,de a kivitelezés nem aratott osztatlen sikert.Borbála a meglévő két ablak mellé egy harmadikat vágatott,hogy a fürdő ablakai is a Szentháromságra emlékeztessék,és az ott található bálványszobrokat összetörte.

Apja féktelen haragjában megakarta ölni a lányt,akinek sikerült elmenekülnie a pusztába.Két pásztor visszahurcolta Borbálát a dühöngő Dioscuroshoz ,aki apjához méltatlanul megkínoztatta lányát,majd átadta császárnak,hogy ítélje halálra.

Ő a védőszentje a bányászoknak,tüzéreknek,váraknak,erödöknek.A Borbála-nap legfontosabb népi hagyománya, a Borbála-ág vágása,mely utal Szent Borbála szenvedésére.

A lányok ilyenkor cseresznye- vagy orgonaágat törnek,vízbe helyezik,s ha kizöldül,hamarosan férhez mennek.
A zöldág az élet jelképe,ősi szinbólum,de vallásos tartlma is van:az ártatlanság,a szüzesség,a kegyelmi állapot jelképe.
Délnyugat-Magyarorságon e napon tilos volt mindenféle női munka.Egyes helyeken a férfi vendég sem volt szívesen látott,mer elvitte a ház szerncséjét.