2009. november 29., vasárnap
Miért nevezték házasságsegítőnek Szent Andrást
Még ma is ismeretesek az olyan régi szokások,hogy a lányok este szilvásgombócot főznek,mindegyikbe beleraknak,egy-egy férfinevet tartalmazó papírt,s az első feljövő gombócba zárt név lesz a férjük neve.
Más vidéken lefekvéskor elmondták a következő mondókát:"Párnámat rázom,Szent Andrást várom,kutassa meg a jövendőbeli párom!"Ezt követően pedig megálmodják ki lesz a párjuk.
Ismeretes,hogy ha a vánkos alá rejtett tükörbe éjfélkor belenéztek,megláthatják jövendőbelijük képét.András napon a lányok böjtöltek,csak 3 szem búzát ettek,három csepp vizet ittak,s akkor megálmodták,hogy ki lesz a férjük.
A felsoroltak közül csupán néhány lett említve,melynek vidékenként különféle változata maradt fent.
Ki volt Szent András

András apostol a görögországi Patraszban született Simon Péternek volt a testvére,Jézus tanítványai közé tartozott,hittérítő volt.Hittérítőként Galíciában és Kappadiában hirdette az evangéliumot.
Mikor visszatért térítőútjáról,megalapította és vezette a bizánci egyházat,de nem sokkal üldözői Akhaja Patre városában keresztre feszítették.András vértanúságára emlékezve a ferde keresztet ma is András keresztnek említik.
Emléknapja november 30.a 18 század végéig böjti nap volt.Sok népi hagyomány fűződik hozzá,melyek leginkább a lányok kérőjének megjövendőlését szolgálták.
A középkori Oroszországban András a különösen kedvelt szentek közé tartozott,innenterjedt el a tisztelete Magyarországon.
Számos település őrzi nevét:Andrásfalva,Békésszentandrás,Garamszentandrás,Mosonszentandrás.stb.
2009. november 15., vasárnap
Milyen időt jósól Márton

A Márton nap nem marad ki a népi időjóslásból sem
" Ha jókedvű Márton kemény tél lesz." "Borús Márton,borongós tél lesz" "Márton-napi esőre fagy,szárasság" "Ha Mártonkor a lúd a jégen áll.karácsonykor sárban botorkál"
A téli időjárást a Márton-napi lúd csontjából is jósolták. A megsült liba melle csontjáról óvatosan lefejtik a húst,és szemügyre veszik a mellcsontot,hogy megjósolják belőle,milyen tél is lesz.:ha fehér a csontja kemény havas tél várható, ha pedig sötét,akkor latyakos,enyhe télre kell számítani.
Szent Márton

A kora középkor egyik legnépszerűbb szentje volt,nekünk magyaroknak pedig különösen kedves,mert 317 ben Savariában a mostani Szombathelyen született.
15 éves volt mikor besorozták a római hadseregbe,ahol kitünt a szívjóságával a betegek,szegények iránti részvételével is.
A legenda szerint Amiens városkapunál meglátott egy didergő koldust s annyira megsajnált,hogy levette köpenyét kettéhasította,és felét odaadta a rászorulónak.Ezután álmában megjelent jézus.
A látomás hatására,28 évesen elhagyta a katonai pályát,és megkeresztelkedett,és csatlakozott Poitiers püspökéhez aki hamarosan kisebb egyházi méltósággá nevezte ki.
Ezután hazatért,hogy a keresztény hitet terjessze de az új hitet csak édesanyja fogadta el.ezért elhagyta az országot és remetésbe vonult.
Később visszatért a franciaországi Poitiersbe,itt kolostort alapított.371-ben a nép püspökké választotta.
Emberszeretete,irgalmassága,jósága,egyszerűsége,igazságosága,és kiváló szólnoki tehetsége tette népszerűvé.
397 és 401 között halt meg Candesban,Tourshoz közel.
Csodatévő sírja a közéépkorban híres zarándokhely volt.Szenté avatása tisztelete után nem csak Franciaországban de német földön is és hazánkban is elterjedt.
Egyes források szerint szent istván az ő képével díszített zászlók alatt harcolt a besenyők ellen.Nevét számos település őrzi.Pl Bükkszentmárton.Dicsőszentmárton,Győr-szentmárton.
2009. november 1., vasárnap
Mindenszentek

A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.
Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .
A hajdani rómaiak őseiket és hőseiket istenként és félistenként tisztelték. Szobrot emeltek, szentélyt állítottak számukra.
Marcus Agrippa Kr.e. 27-ben építtetett egy hatalmas templomot, amit Pantheonnak neveztek el. Itt az összes isten tiszteletére mutatták be a papok az áldozatot.
A Pantheont aztán Rómában 610 (egyes források szerint 609) május 13-án keresztény templommá alakították. Ez adott alkalmat az ünnep bevezetésére: hiszen ezen a napon IV. Bonifác pápa a templomot az összes vértanú tiszteletére szentelte.
A 4. századból is maradtak fent adatok Mindenszentek ünnepéről. Szent Efrém szíriai egyházatya és Aranyszájú Szent János például már tudott az ünnepről, melyet május 13-án, illetve pünkösd utáni első vasárnap ültek meg. / E vasárnap neve a görög egyházban ma is Szentek Vasárnapja. /
Az ünnep történetében újabb lépést jelentett III. Gergely pápa (731-745), aki a Szent Péter Bazilika egyik mellék-kápolnáját nemcsak minden vértanúnak, hanem "minden tökéletes igaznak" a tiszteletére szentelte.
Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
/A kelták november első napjaiban emlékezetek az elhunytakra különböző halotti áldozatok bemutatásával. Náluk már a VIII. században is közünnep volt november első napja - ami az év kezdetét is jelentette./
835-ben Jámbor Lajos császár IV. Gergely engedélyével hivatalosan elismerte az új ünnepet, és attól kezdve a Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.
Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház. Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta. Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni. A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".
A november 2-i halottak napja konkrétan Sz. Odiló clunyi apáttól (962-1048,) ered. Ő ezt az emléknapot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. Ez a rendelete (998) mindmáig fennmaradt. Hamarosan pedig a bencés renden kívül is megünnepelték, a 14. századtól Róma is átvette.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik. Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.
Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is. Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.
A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.
Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát. Zentán Mindenszentek napján a család minden tagja meggyújt egy gyertyát, azt tartották, hogy akié a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.
2008. december 13., szombat
Luca-napi babonák
Ehhez a naphoz kötődik a nagyon híres Luca széke,amit Luca naptól karácsonyig készítettek,hogy utánna ráálva meglássák a boszorkányokat.A lányoknak,asszonyoknak ilyenkor tilos volt ilyenkor dolgozni.Számos történet volt amely arról szólt,hogy büntette meg Luca azokat akik megszegte a fogadalmakat,és szőni,fonni,varrni,vagy mosni mertek az ő ünnepén.luca büntetésből kóccá változtatta a fonalat,fonó asszonyhoz hajlítja az orsót,bevarrja a tyúkok tojókáját.
Luca napján alakoskodni is szoktak.A Luca-alakoskodó fehér leplet hord,arca elé vagy fejére szitát tesz.Ellenőrzi a fiatalokat,a lustákat megszégyeníti.
Luca pogácsa:Pogácsákat készíttek,és mindenki választott még sütés előtt.Tollat tettek a pogácsákra,és úgy tették be sülni,és akié meg perzselődött,az közeli halálra számíthatott.
Luca cédula:egy-egy férfinevet írtak fel 12 db cédulára,és ebből mindennap tűzbe dobtak egyet,és amelyik utoljára maradt az mutatta meg a jövendőbeli nevét.
Luca hagyma:félbevágtak hat vöröshagymát,kiszedték a közepét.Egymás mellé sorba raktak 12 fél hagymát ,sót szórtak rá,és attól függően,hogy melyik mennyi levet eresztett,következtettek a 12 hónap csapadékosságára.
Luca kalendárium:Luca napjától számított 12 napon keresztül megfigyelték az időjárást,és ebből következtettek a következő év 12 hónapjának időjárására.
Luca búza:a gazdasszony búzát csíráztatott egy tányérban,meleg helyen,mely ha karácsonyra szárba szökkent,jó termésre számíthattak.
Ki volt Szent Luca?

Szent Luca k.u 304 körül élt Syracusában Szicília szigetén,előkelő családjával.egy alkalommal alkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához,remélve a gyógyulást.Itt álmába jelent meg a szent,és hívta,hogy jelentkezzen az égi seregbe.Mikor felébredt édesanyja már nem volt beteg. Luca kérte,anyját ne adják őt férjhez,mert ő már Krisztus jegyese.Az elhagyott vőlegény azonban ebbe nem tudott beletörődni,és feljelentette Pascasius fejedelemnél a kereszténnyé lett lányt. A fejedelem a bálványok előtti áldozatok bemutatására akarta kényszerítteni Lucát,de mivel ez nem sikerült,elakarta vitetni a bordélyházba,hogy ártatlanságát megrontsák,de még ötven igavonó barom sem tudta elvonszolni.Végül máglyán égették el,de addig nem égették a lángok,míg az imáját elnem mondta. Luca ünnepe a középkorban vált kultusszá.Védőszentje lett a vakoknak,utcanőknek és a menyasszonyoknak. Luca napján mulatságot is tartottak a fonóba,ott volt a falu fiatalsága,ettek-ittak mulattak.Sötétedéskor,fehér lepedőben,kormos arcal mentek a fiúk a lányokat riogatni.